Három dolog ami a a héten inspirált, tetszett vagy legalább eltöprengtem rajta:
Egy szám – Egy olyan rockzenét kaptam az iTunes-ból, ami több szempontból is klasszikusnak mondható. Még abból a korból, amikor a rockerek inkább zenéltek, énekeltek és az extremitás a csíkos póló volt. A szám refrénje épp arról szól, hogy mostanában nem írnak már ilyen számokat: GREG KIHN BAND – Breakup Song
Egy reklám – A Canon készített egy reklámfilmet, ami egy érdekes sztorin át mutatja be, hogy ugyan azt a témát miként módosítja alapjaiban az előítélet.
Egy fickót kellett egy műteremben lefotóznia 6 fényképésznek úgy, hogy mindegyiküknek másként mutatták be az illetőt. Portrét kellett készíteniük egy „milliomosról”, egy „életmentőről”, egy „ex-börtönlakóról”, egy „halászról”, egy „orvosról”, és egy „alkoholistáról”. Persze a fickó egyik sem volt a valóságban.
Az eredmény látványos: a képeken ugyanaz a fickó, ugyan abban a ruhában, ugyanott fotózva egyszer milliomos, egyszer sittes, attól függően, hogy a fotósnak mit mondtak róla előtte. Itt van a film.
Egy idézet – „Számtalan dologra vagyok büszke, amit nem tettünk meg… az innováció dolgok ezreire mond nemet.” – Steve Jobs